Pr�b�ltak m�r aludni �llva, l�gva, v�zben lebegve vagy csak f�l szemmel? Mert az �llatoknak bizony ez is megy. �k olyan extr�m helyzetekben is k�pesek �lomra hajtani a fej�ket, ami sz�munkra hihetetlennek t�nik. A sz�ks�g viszi r� �ket, hiszen ahhoz, hogy �letben maradjanak, �s ne legyen vacsora bel�l�k, bizony folyamatosan figyelni�k kell. Ebben a j�tszm�ban ugyanis a t�l�l�s a t�t…

Farkast�rv�nyek nappal. Aki �berebb �s gyorsabb, az nyer. T�l�l, szaporodik, �t�r�k�t. �m a harc az �let�rt nem csak nappal, �jszaka is zajlik, ez�rt �vatosnak kell lenni: "�gy kell megv�lasztani az alv�si poz�ci�t, hogy abb�l a menek�l�s min�l gyorsabban lehets�ges legyen." - mondja Dr. Szak�cs Zolt�n adjunktus, az Alv�slaborat�rium vezet�je.

Az �llatoknak ugyanis �jjel is figyelni�k kell, hogy ne v�ljon bel�l�k t�pl�l�k a vadonban. �gy fordulhat el�, hogy a pat�sok, a zebr�k, a lovak, a gn�k �llva pihennek a s�t�tben. Az izomzatuk ugyanis az �lom legm�lyebb f�zis�ban sem ernyed el. Csak nagyon r�vid id�re kapcsol ki teljesen az agyuk.

Az �llatkerti tev�k biztons�gban �rezhetik magukat, ennek ellen�re r�sen vannak. Fekve, s�t �llva is. �gy Hanga Zolt�n, az �llatkert k�pvisel�je sem tudott a s�t�tben el�g halkan j�rni: a tev�k meghallott�k. Nekik ugyanis folyamatosan figyelni�k kell. "A pat�sok naponta csak h�rom-n�gy �r�t alszanak. Klasszikus zs�km�ny�llatok �s mivel t�l nagyok, nem is tudnak elb�jni semmilyen rejtett �regbe, ez�rt �k �gy v�dekeznek a ragadoz�k ellen, hogy nagyon r�vid ideig alszanak." - mondja Hanga Zolt�n.

Az oroszl�nok bezzeg nyugodtan alhatnak, hiszen kev�s n�luk vesz�lyesebb �llat akad a szavann�kon. Nem kell f�lni�k: �ket nem akarja megenni senki. Se nappal, se �jszaka. B�k�sen szuszoghatnak, �s hempereghetnek, amikor csak akarnak. "Amikor �gy d�ntenek hogy pihennek, nyugodtan megtehetik, hiszen nincs f�lnival�juk , hogy alv�s k�zben esetleg meglephetik �ket." - mondja Hanga Zolt�n.

Az egyik leg�rdekesebb m�don m�gis a delfinek alszanak. Nappal vid�man m�k�znak a v�zben, de este nem �llnak le egy pillanatra sem: alv�s k�zben is �sznak k�rbe-k�rbe. Agyuk egyik fel�t ugyanis kikapcsolj�k, hogy az pihenjen, a m�sik fele pedig dolgozik �s figyel. Vagyis f�l szemmel mindig a vizet k�mlelik, hiszen �gy ker�lik el a v�ratlan t�mad�st a tengerben: "Ez egy elk�peszt� k�pess�g, hogy az egyik agyf�ltek�mmel lass� hull�m� m�lyalv�sban vagyok, m�g a m�sik f�ltek�mmel az �brenl�tnek megfelel� �llapotban vagyok, teh�t egy kicsit alszom, �s egy kicsit vagyok �bren." - mondja Dr. Szak�cs Zolt�n.

Mi emberek is tudunk furcsa helyeken szuny�k�lni, persze csak ha musz�j. �gy fordulhat el�, hogy n�ha nem a puha p�rn�ra d�l�nk le, hanem a kem�ny �l�sekre, vagy egyenesen az ablak�vegre. Persze ez a fajta pihen�s nem sokat �r: regener�l�dni csak nyugodt k�r�lm�nyek k�z�tt, m�ly �lomba szender�lve tudunk. "Az elmulasztott regener�ci�s folyamatokat k�nytelenek vagyunk bep�tolni nappal. P�ld�ul a metr�n, amikor az agyunk elkezd susogni, hogy ne az elsuhan� fekete falat n�zz�k, hanem tess�k lemenni aludni!" - mondja Dr. Szak�cs Zolt�n.

Az �llatok k�z�tt is van, amelyik k�nytelen nappal aludni. Egyes �llatok ugyanis, mint p�ld�ul a kuszkusz, �jjel keresnek t�pl�l�kot �s nappal alszanak. A denev�rek pedig radarf�lekkel �s ultrahang seg�ts�g�vel t�j�koz�dnak a s�t�tben. A b�regerek �s a kuszkusz, mivel �jjel vad�sznak, eg�sz nap alszanak. �gy �k az �llatok k�zt az �lomszusz�k kateg�ri�ba tartoznak: "Nagyon sok denev�r ak�r h�sz �r�t is alszik egy nap." - mondja Hanga Zolt�n.

Az oroszl�nf�ka m�g leg�berebb �llapot�ban sem egy f�rge �llat. A felsz�nen �szva oda kell figyelni�k az ellens�geikre is, �gy oldalra d�lve alszanak, �m az orruk �lland�an kint van a v�zb�l. Az a szem�k pedig, amelyik a v�z f�l�tt helyezkedik el, �lland�an a vesz�lyeket lesi.

Vannak viszont olyan �llatfajok is, amelyek az�rt nem alszanak, mert eg�sz nap enni�k kell ahhoz, hogy �letben maradjanak. Ilyen p�ld�ul az elef�nt, amelynek - mivel kiz�r�lag nem t�l kal�riad�s n�v�nyeket eszik -, folyamatosan t�pl�lkoznia kell. Igy naponta mind�ssze k�t-h�rom �r�ja marad az alv�sra…